Norv�gia, hivatalos nev�n a Norv�g Kir�lys�g f�ggetlen �llam �szak-Eur�p�ban, Sv�dorsz�gt�l nyugatra. Atlanti-�ce�ni partszakasza fjordjair�l h�res. (L�sd a Norv�gia f�ldrajza, illetve a Norv�gia Elhelyezked�se men�pontokat). Norv�gia parlament�ris-demokratikus alapokra �p�l�, alkotm�nyos monarchia. Ez annyit tesz, hogy az �llam feje a kir�ly, hatalma azonban korl�tozott: � a hadsereg f�parancsnoka �s az egyh�z feje. A jelenlegi uralkod� V. Harald (1991. janu�r 17-e �ta). A Norv�g Kir�lys�g legfels� t�rv�nyhoz� szerve a Storting nev� parlament (l�sd az Norv�gia k�zigazgat�sa �s �llamszervezete men�pontot). Norv�gia lakoss�ga 5 124 383 f� (2014. �pr.1). A lakoss�g �ves n�veked�se 0,4%, aminek t�bb mint fel�t a bev�ndorl�snak k�sz�nheti. 2005-ben a bev�ndorl�k a lakoss�g 7,9%-�t tett�k ki. A lakoss�g 86%-a az evang�likus Norv�g Egyh�zhoz tartozik,  92,7% norv�g, 0,7% sv�d, 0,6% d�n, 0,5% jugoszl�v, 0,3% brit, 0,2% amerikai, 0,2% iraki, 0,2% pakiszt�ni, 0,1% szom�lilai, 0,1% finn vagy ir�ni, illetve 3,7% egy�b. Az eg�szs�g�gyi kiad�sok a GDP 9,07%-�t teszik ki. A gyermekhaland�s�g alacsony, mind�ssze 1000-b�l 2 f�, a sz�let�skor v�rhat� �lettartam 81,5 �v.