Az �llam ter�let�nek csaknem h�romnegyede term�ketlen. Az Osl�i- �s a Trondheimi-medenc�n k�v�l a fjordok keskeny partszeg�lyein tal�lhat�k m�velhet� f�ldek. Gazdas�gi �let�ben a tenger j�tssza a legf�bb szerepet. A meleg Golf-�ramlat �s a hideg parti vizek �ve rengeteg halat biztos�t. Norv�gia hal�szata Eur�p�ban vezet� helyen �ll. A legjelent�sebb zs�km�ny, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv �s a m�lyh�t�tt hal – alapj�t k�pez� t�kehal �s hering. A halat �sz� halfeldolgoz� gy�rakban dolgozz�k fel. A halkonzerven �s a m�lyh�t�tt halon k�v�l hallisztet �s olajat is k�sz�tenek. A hal�szatn�l jelent�sebb szerepet j�tszik az orsz�g �let�ben a tengerhaj�z�s. Az orsz�g rendelkezik b�rfuvaroz�sra is alkalmas kereskedelmi flott�val. A tenger eg�sz �ven �t j�gmentes, ez�rt az orsz�gon bel�li kereskedelemben �s teherforgalomban is nagy szerepet j�tszik. Norv�gia – az �lland�, b� v�zhozam�, nagy es�s� foly�kra telep�tett v�zer�m�veknek k�sz�nhet�en – els� az egy f�re jut� villamosenergia termel�sben a vil�gon. Ennek az energi�nak a seg�ts�g�vel a k�vetkez� ipar�gakat tudj�k fenntartani: sz�nesf�mkoh�szat, �tv�zetgy�rt�s, amm�niael��ll�t�s, elektrok�miai ipar. Jelent�s a sz�nhidrog�nek (f�leg k�olaj) b�ny�szata az �szaki-tengeren. A kitermelt k�olaj szinte eg�sz�t export�lj�k, ez�ltal �ri�si j�vedelemre szert t�ve. A k�szletek gyors fogyatkoz�sa miatt hamarosan elveszti az orsz�g a legjelent�sebb j�vedelemforr�s�t. A gazdas�gi visszaes�s megakad�lyoz�sa �rdek�ben l�trehozt�k a Nemzeti K�olaj Alapot, amelyre �vek �ta f�lretesznek az �llami k�lts�gvet�sb�l.

• F�bb exportcikkek: k�olaj �s k�olajterm�kek, g�pek �s berendez�sek, megmunk�lt f�mek, vegyi anyagok, haj�k, hal
• F�bb importcikkek: g�pek �s berendez�sek, vegyi anyagok, f�mek, �lelmiszerek