[TÉRKÉP]
Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében. Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik. Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője. A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi, valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig.
Bergen főbb nevezetességei:
Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része.
Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel.
Edvard Grieg háza.
Ole Bull villája.
Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó) (az) Ulriken hegyre visz fel.
A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye.

Norvégia negyedik legnépesebb városa. Stavanger/Sandnes néven település-földrajzi értelemben egy konurbációt alkot Sandnessel; együttes népességük 197 852 fő (2011. jan 1.), amivel az ország harmadik legnépesebb településének számít. A város mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, rendkívül szeles.
Látványosságai:
Az óvárosban található a dóm, amelyet 1125-ben építettek.
Olajmúzeum
Óváros (Gamle Stavanger), Európa egyik legidősebb épen megmaradt, legnagyobb részben fából épült házakból álló óvárosa
Valberg torony
Preikestolen (Prédikálószék) - A Lysefjord felett magasodó 600 méter magas sziklaorom
Kjerag - Két sziklafal közé szorult hatalmas kődarab 1000 méterre a Lysefjord felett
Homokos tengerpartok végig a nyugati tengerparton (Sola, Bore, Vigdel)

Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 164 953 fő A város a Nidelva-folyó torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy. Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a Nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a Nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma. A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.

A szomszédos Sarpsborggal együtt Norvégia ötödik legnagyobb konurbációját alkotja, együttes lakosságuk 104 382 fő. Fredrikstad városközpontja a folyó nyugati partján, az óváros – Észak-Európa legjobban megőrzött városerődje – a keleti parton fekszik. Fredrikstadot azután alapították a Glomma torkolatánál, hogy a svédek leégették a folyónál 15 kilométerre feljebb épült Sarpsborgot. A maradék sarpsborgi lakosság több mint fele azonban a régi városban maradt, amelyet az eredeti helyen újjáépítettek.

Buskerud megye székhelye, a norvég autó- és gyümölcsimport fő kikötője. Drammen Norvégia hatodik legnagyobb városi övezete (2007 elején az agglomerációnak 93 ezer lakosa volt), amely öt község területeit foglalja magába: Drammen (a népesség mintegy 61%-ával), Nedre Eiker (23%), Øvre Eiker (8%), Lier (5%) és Røyken (3%). Åskollen és Skogerveien sziklafaragásai 6000-7000 évesek és az ember jelenlétének első jelei a könyéken. A legnagyobb faragás, amely Åskollenben látható, jávorszarvast ábrázol. Drammen eredetileg három kis kikötőből állt: a Drammenselva északi oldalán Bragernes, a déli oldalon Strømsø és Tangen.

Skien, Porsgrunn és a kisebb Bamble konurbációja a norvég statisztikai hivatal adatai szerint Norvégia hetedik legnagyobb városának tekinthető. A konurbáció 85 ezer lakosán a három község sorrendben 52%, 35% és 11,5% arányban osztozik. Skienben jelentős számban élnek szomáliak.

Vest-Agder megye és Kristiansand község székhelye. Norvégia déli csücskénél fekvő tengerparti város. Vest-Agder tartomány délkeleti végében van. Itt keresztezi egymást a 9-es, az E18-as és az E39-es út. A város jelentős hajóépítő és javító kapacitásokkal rendelkezik, amelyek főleg Norvégia virágzó északi-tengeri olajiparát szolgálják ki. Kristiansand közelében található a Cross-Skagerrak nevű, nagyfeszültségű, egyenáramú inverter állomás, ami Norvégia és Dánia közötti elektromos energia cseréjét teszi lehetővé. Minden év júliusában Kistiansandban rendezik a többnapos Quart Fesztivált, amely Norvégia legnagyobb szabású zenei rendezvénye

Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma; a város a világ legészakabbi püspökségének (katolikus egyházkormányzati egység, a Tromsø-i Területi Prelatúra) is székhelye. A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya szigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével. Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. közötti időszak, amely itt még nem a sarki éjszaka, mert bár a nap nem emelkedik a horizont fölé, délidőben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelensége, azt jelenti, hogy a legrövidebb napokon a hajnal alkonyba csap át a nappal kiiktatásával, és késő tavasszal, ill. késő nyáron az alkony köszönti a hajnalt az éjszaka rovására (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora ősszel Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található. Itt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült. Tromsø híres az éjszakai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti.

Tønsberget Norvégia legrégibb városának tartják: Snorri Sturluson szerint a hafrsfjordi csata előtt alapították, melynek dátumát ő 871-re teszi, a modern történészek azonban pár évtizeddel későbbre. Ha Sturlusonnak van igaza, Tønsberg a ma létező legöregebb skandináv város.

Sunnmøre központja és első számú bevásárlóhelye. Közigazgatásilag Ålesund község székhelye, de egy kisebb része Sula község területén található. A város elsősorban szecessziós stílusú városközpontjáról ismert
2007-ben egy szavazáson a norvégok, 2009-ben pedig a The Times Norvégia legszebb városának választotta. A város fölött található, 418 lépcsőfokon megmászható Aksla hegy szép kilátást kínál a várost körülvevő hegyekre és fjordokra. Viszonylag közel fekszik hozzá a Világörökség részét képező Geiranger-fjord.

Haugesund régió, Norvégia statisztikai városrégióinak egyike, magába foglalja Karmøyt, Tysvært, Sveiót és Boknt is. 2004-es adatok szerint 83 309 embernek adott otthont. Haugesund város és község 1855-ben jött létre, amikor kivált Torvastad községből (utóbbi ma Karmøy része). 1958. január 1-jén egyesítették Haugesunddal Skåre községet. A város egy védett szoroson keresztülfutó, stratégiailag fontos tengeri útvonal közelében fekszik. Bár maga Haugesund viszonylag új, a vidék történelmi: Széphajú Harald király (850 k. - 933 k.) a mai városhoz közeli Avaldsnes szigeten élt. A város létrejöttekor parti vizeiben nagy mennyiségben fogták a heringet, ami segítette a város fejlődését. A heringkorszaknak már rég vége, Haugesund gazdasága az utóbbi évtizedekben az olajipar köré koncentrálódott.

Az Østerøya („keleti sziget”) és Vesterøya („nyugati sziget”) nevű félszigeteken terül el, amelyek partvonala 146 kilométer, és amelyek a Sandefjordsfjordot és a Mefjordot övezik. A part változatos, homokos strandokkal, öblökkel, sziklákkal és 116 szigetecskével tagolt. Sandefjord területéből 37,7 km² megművelt vidék, 36,2 km² pedig erdő.

Közigazgatásilag Bodø község és Nordland megye székhelye. A világon a legerősebb árapály Bodøtől 30 km-re keletre, a Saltstraumen nevű tengerszorosban található. Bodø Norvégia egyik legszelesebb városa, mivel a félsziget, amin fekszik, a Norvég-tenger felől védtelen. Bodøben található a NATO egyik nagy légibázisa, ennek a Hidegháború alatt volt nagy jelentősége. Bodø leginkább a csodálatos táji környezetéről híres. Saltstraumen mellett a község számos más vad helyet is kínál a túrázóknak.

A község többi része a várostól keletre fekszik, mint a Vansjø-tavi Dillingøy. A város egyes részei a Jeløy-félszigeten helyezkednek el. Itt írták alá 1814. augusztus 14-én a függetlenségéért harcoló Norvégia és Svédország közti rövid háborút lezáró Mossi Konvenciót, amelynek következményeképp létrejött a svéd-norvég unió.

Arendal város Aust-Agder megye közigazgatási központja. Délnyugati szomszédja Grimstad község, északnyugaton Froland, északkeleten Tvedestrand. A 15. században alapított Arendal nevének óészakialakja *Arnardalr lehetett. Előtagja a „sas” jelentésű orn szó genitivusa, utótagja a „völgy” jelentésű dalr (tehát az egész szó jelentése „sasok völgye”). Arendal kikötőváros, az E18-as főút mellett délkeletre. Az Arendalsbanen vasútvonal innen Nelaugig, fut, ahol a Sørlandsbanenre lehet átszállni

Hedmark megye közigazgatási központja a Mjøsa tó, Norvégia legnagyobb tava partján. A község területe 351 km², népessége 27 956. A város és község 1849-ben jött létre, amikor Vang községtől elválva önállósult. 1992-ben már Vangot olvasztották be Hamarba.

Larvik község területe 535 km², népessége 41 723 (2008), ebből magában Larvik városban mintegy 23 100-an laknak. A községhez tartozik a mintegy ötezer lakosú Stavern város és Nevlunghavn, Helgeroa, Kvelde, Hvarnes és Tjølling falvak is. A községen halad át a Numedalslågen folyó (helyi neve Lågen) és Larvik város közelében található a 20 kilométer hosszú Farris morénató. Természetes forrásainak vizéből készül a Farriskildene, vagy röviden Farris ásványvíz. A várost (korabeli dán neve Laurvig) 1671-ben alapította Laurvig első grófja, Ulrik Frederik Gyldenløve (III. Frigyes dán király törvénytelen fia). Ma is létezik az 1820-as években, az utolsó laurvigi gróf csődbejutásakor alapított Treschow-birtok, amelynek tulajdonosa a dúsgazdag Mille-Marie Treschow. A tjøllingi Kaupangnál láthatók a középkori Skiringssal kereskedelmi állomás romjai. A larviki Bøkeskogen („Bükkerdő”) a bükk (Fagus sylvatica) legészakibb természetes előfordulási helye. Az idelátogató turisták szeretik felkeresni Mølen ősi kőrakásait is

Fejlesztés alatt

Közigazgatásilag Troms megyéhez tartozik, azon belül Harstad község székhelye. A város Norvégia legnagyobb szigetén, Hinnøyán fekszik. Nem messze tőle nyugatra található a Lofoten szigetcsoport, keletre Narvik, északra Tromsø és délre Bodø A környék már a kőkorban is lakott volt. Harstad mint város a 19. században emelkedett ki, a szállítási útvonalak és a kikötők változásának következtében. 1904-ben kapott városi rangot.
Június utolsó hetében Harstad Észak-Norvégia éves fesztiváljának ad otthont, ahol számos hivatásos és amatőr művész lép fel

Lillehammer központja jórészt jó állapotban fennmaradt 19. századi faházakból áll. A város festői környezetben fekszik, a Lågen folyó, illetve a Mjøsa tó északi partján, és hegyek veszik körül. Neve világszerte ismertté akkor vált, amikor Lillehammer 1994-ben megrendezte a téli olimpiai játékokat Kereskedelméhez kedvező elhelyezkedése teremtett jó alapokat: a Mjøsa tó legészakibb pontján fekszik, ugyanakkor a Gudbrandsdal-vidék kapuja, amelyen keresztülhalad a történelmi trondheimi országút. A Mesna folyó jelenléte az ipar számára kedvező. Norvégia egyik fő vasútvonala, a Dovrebanen Hamartól indulva Lillehammeren keresztül fut a Gudbrandsdalba, hogy Trondheimban érjen véget. Lillehammeren keresztülhalad az E6-os nemzetközi út is.
Látnivalói

Az olimpiai létesítmények.
A Maihaugen skanzen Norvégia legnagyobb szabadtéri múzeuma, amely 185 épületet mutat be (többnyire Lillehammerből, illetve a Gudbrandsdalen völgyből), köztük az 1150 körül épült Garmo fatemplom.
A Flygelet művészeti múzeum
A PS Skibladner, a világ legrégebb óta (1856-tól) szolgálatban álló keréklapátos gőzhajója.
A drotteni sziklafaragások (Fåberg, a Gudbrandsdalslågen folyótól nyugatra).
Sjusjøen sícentrum (már Ringsaker községben, Lillehammertől 20 kilométerre keletre).

2016-ban a városban rendezik a II. téli ifjúsági olimpiai játékokat

Møre og Romsdal megye közigazgatási székhelye, Romsdal hagyományos régió kereskedelmi központja, a mørei püspökség székhelye. Középkori eredetű kereskedelmi állomás, amely 1614-ben kapott hivatalos kereskedési jogokat, 1742-ben pedig város státuszt. A következő századokban a város növekedett és Norvégia textil és ruhaiparának központja lett. A második világháború után fejlődése új lendületet vett, ipari és tudományos központtá is vált. Itt született Kjell Magne Bondevik (1947–) evangélikus lelkész, politikus, Norvégia korábbi miniszterelnöke

„Az északi sarkkör városának” is nevezik, mivel a sarkkör (majdnem) áthalad Rana községen Mo i Rana éghajlata szubarktikus, melyet hosszú, hideg tél, és a rövid, meleg nyár jellemez. A téli időjárás nagyon kiszámíthatatlan és változékony, hóviharok gyakran előfordulhatnak. Télen gyakran a sarki fény is előfordul.

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

A Bergen felé kapcsolatot teremtő Askøy híd 1992-es megnyitása óta népessége a betelepülőknek köszönhetően gyorsan emelkedik. A szigetet fjordok veszik körül: a Hjeltefjorden északon és nyugaton, a Byfjorden keleten, valamint a Herdlefjorden északkeleten. Askøy az egyik leggyorsabban gyarapodó népességű terület az országban, mivel az Askøy híd 1992-es megnyitása óta számos ember települ ide Bergenből, Midhordlandból és Nordhordlandból.

Kristiansund négy szigeten terül el. Területileg legnagyobb a Nordlandet (északi föld) nevezetű, melyet humorosan Marokkónak is hívnak. Itt található a helyi Kvernberget nevű repülőtér. Gomalandet és Kirkelandet (az utóbbi magyarul egyházi földet jelent) a második és a harmadik kiterjedésben. Ezeket, bár kapcsolódnak egymáshoz, különálló területként kezelik. A legkisebb sziget az Innlandet (belső föld), amit humorosan Tahitinak hívnak. Kristiansund a legnagyobb tőkehalfeldolgozó Norvégiában. Ezt az élelmiszert bacalaonak hívják, ami sózott, szárított tőkehalat jelent. Nagy tételben exportálják Spanyolországba, Portugáliába és egyéb dél-amerikai országokba is. Az utóbbi években Kristiansund az északnyugati part fő gáz- és olajkitermelő helye lett. Olyan vállalatok nyitottak irodát Kristiansundban mint a Shell és a StatoilHydro. Innen a partmenti haltenbankeni létesítményeinek szervizelését látják el (ez a Föld egyik legészakibb, vízalatti olajmezője). Tekintve érintettségét a halászatban, halfeldolgozásban és annak exportjában régebben hét konzulátus működött a városban (főleg latin országoké). Jelenleg az Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Hollandia és Portugália működtet konzulátust Kristiansundban.

A vidék alacsonyan fekvő részei erdővel borítottak, azonban 500 méter felett az erdő fokozatosan eltűnik és a csúcsok közelében a hó a nyári időszakban is megmarad. Narvik környéke különösen alkalmas az alpesi síelésre, a havas lejtők némelyike majdnem a város központjáig nyúlik le. Narvik környéke számos szabadidős elfoglaltságot kínál. A környék a norvég alpesi sízés legismertebb paradicsoma. Kivilágított sípályái, sífelvonói vannak. A Fagernesfjelletre drótkötélpálya visz fel, nagyszerű kilátás nyílik innen a környező hegyekre. Nagyon népszerű sport a hegymászás is, a svéd határhoz közeli hegyek sok szálláslehetőséget is kínálnak. Kedvelt a búvárkodás is, a város kikötője előtt és a fjord környékén számos elsüllyedt hajó roncsa fekszik a tengerfenéken. Ugyancsak kedvelt a horgászat a fjord vizében és a környező tavakon. A környék folyóiban sok lazac található. A környék bővelkedik természeti szépségekben is.

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Follo megye közepén fekszik, a legnépesebb község a megyében. Az adminisztratív központ Ski város, amely Follo legnagyobb városa és nem hivatalos központja is egyben.

Itt született Halvard Hanevold (1969) sílövő
Itt született Henning Solberg (1973) autóversenyző
Itt született Petter Solberg (1974) raliversenyző

Alta község székhelye. Nevét az Altafjord nevű fjordról kapta. Alta a megye nyugati részén helyezkedik el az Altafjord mellett. Az Altaelva folyó Európa egyik legnagyobb szurdokját vájta ki a térségben. A megye lakói közül legtöbben Alta városban élnek, és bár a hideg viszonyok miatt gyér a lakossága, a Golf-áramlat melegítő hatása megkönnyíti a halászok életét. Legismertebb turisztikai látványosságai a Világörökség részét képező ősi sziklarajzok.

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Nord-Trøndelag megye közigazgatási székhelye. Norvégia földrajzi középpontja Steinkjer község területén van. Steinkjer környékét a kőkor óta lakják, erről tanúskodik a csaknem életnagyságú rénszarvast és medvét ábrázoló bølareineni sziklafaragás. Ősi sziklafaragások találhatók Bardal régiójában is, amelyek közül a legrégibb hatazer éves (lásd még: Sziklafaragások Közép-Norvégiában). A kora vikingkorban Steinkjer régiója az egyik legerősebb hatalmi központ volt. A kereszténység érkezése előtt az egyik legismertebb óészaki vallásos központ Mære volt, ahol áldozatokat mutattak be és ünnepeket tartottak. A község címere 1957-ben született, hatágú csillagot ábrázol, amely a Steinkjernél találkozó hat utat ábrázolja.

Feltöltés alatt

Feltöltés alatt

Vennesla apró iparváros, fő üzeme hagyományosan a Hunsfos ASA papírgyára. A gyár által foglalkoztatottak száma azonban már évtizedek óta hanyatlást mutat A Vikeland hovedgård nevű vennslai házról úgy hírlik, hogy kísértetlakik benne, „a Kék Asszony” (norvégül den Blå Dama). A legenda szerint Mari, „a Kék Asszony” egy helyi farmon dolgozott, ahol szerelmes lett a tulajdonos fia, de mert nem engedték összeházasodni őket, felakasztotta magát a ház „kék szobájában”. Ma a házban esküvőket tartanak, az asztalnál üres helyet hagyva „a Kék Asszonynak”.

Norvégia legdélebbi városa.Mandalban az 1956-os forradalom után számos magyar emigráns telepedett le. Mandal népszerű turistaközpont, mivel éghajlata norvég viszonylatban enyhe, és hosszú homokos strandokkal rendelkezik, amelyek közül a leghíresebb a városközpont közelében csaknem egy kilométer hosszan elnyúló Sjøsanden. Mandal kirke Norvégia legnagyobb fatemploma, 1800 férőhellyel.

Feltöltés alatt