[T�RK�P]
Norv�gia m�sodik legnagyobb v�rosa, a d�lnyugati Hordaland megye Bergen k�zs�g�ben. Norv�gia d�lnyugati partj�n fekszik, Hordaland megy�ben, amelynek a sz�khelye is. A v�rost Norv�gia vil�gh�r� fjordjainak kapujak�nt is eml�tik, illetve Vestlandet orsz�gr�sz f�v�rosak�nt emlegetik. Itt tal�lhat� Norv�gia legnagyobb �s egyben Eur�pa egyik legnagyobb szem�lykik�t�je. A bergeni agglomer�ci� a v�roson �s el�v�rosain k�v�l a k�rnyez� vid�ki telep�l�seket is mag�ban foglalja.Bergent az enyhe �s nedves tengerparti kl�ma jellemzi, valamint itt a legmagasabb az �tlagos �ves h�m�rs�klet Norv�gi�ban.Bergent 1070-ben alap�tott�k Olav Kyrre kir�ly uralkod�sa alatt, r�gi neve Bjørgvin volt. A k�z�pkorban Skandin�via egyik legfontosabb v�rosa volt. Itt t�rt�nt Skandin�via els� koron�z�sa 1163-ban: V. Magnus norv�g kir�lyt koron�zt�k meg �s a k�z�pkori Norv�gia (Norgesveldet) f�v�rosa is volt 1314-ig.
Bergen f�bb nevezetess�gei:
Bryggen: Hanza-keresked�h�zak sora a fjord ment�n, a Vil�g�r�ks�g r�sze.
Fløibanen (Felvon�), mely a Bergeni kil�t�ba visz fel.
Edvard Grieg h�za.
Ole Bull vill�ja.
Ulriksbanen (dr�tk�t�lp�ly�s felvon�) (az) Ulriken hegyre visz fel.
A bergeni Akv�rium Norv�gia legnagyobb �s legr�gibb ilyen int�zm�nye.

Norv�gia negyedik legn�pesebb v�rosa. Stavanger/Sandnes n�ven telep�l�s-f�ldrajzi �rtelemben egy konurb�ci�t alkot Sandnessel; egy�ttes n�pess�g�k 197 852 f� (2011. jan 1.), amivel az orsz�g harmadik legn�pesebb telep�l�s�nek sz�m�t. A v�ros m�rs�kelt �ce�ni �ghajlattal rendelkezik, rendk�v�l szeles.
L�tv�nyoss�gai:
Az �v�rosban tal�lhat� a d�m, amelyet 1125-ben �p�tettek.
Olajm�zeum
�v�ros (Gamle Stavanger), Eur�pa egyik legid�sebb �pen megmaradt, legnagyobb r�szben f�b�l �p�lt h�zakb�l �ll� �v�rosa
Valberg torony
Preikestolen (Pr�dik�l�sz�k) - A Lysefjord felett magasod� 600 m�ter magas sziklaorom
Kjerag - K�t sziklafal k�z� szorult hatalmas k�darab 1000 m�terre a Lysefjord felett
Homokos tengerpartok v�gig a nyugati tengerparton (Sola, Bore, Vigdel)

Norv�gia harmadik legnagyobb v�rosa, Sør-Trøndelag megye sz�khelye. A 997-ben alap�tott v�ros ma az oktat�s, a technikai �s gy�gy�szati kutat�s k�zpontja, t�bb mint 30 000 tanul�val. A v�ros lakoss�ga 164 953 f� A v�ros a Nidelva-foly� torkolat�n�l, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partj�n fekszik. A ny�ri napfordul� idej�n a Nap 03:00 �s 23:40 k�z�tt l�that� az �gen, �s �jszaka is igen kev�ssel ereszkedik a horizont al�, teh�t m�jus 20. �s j�lius 20. k�z�tt nem besz�lhet�nk val�di �jszakai s�t�ts�gr�l. A t�li napfordul� idej�n a Nap csup�n 10:00 �s 14:30 k�z�tt l�that� az �gen, �s ekkor is csak kev�ssel emelkedik a horizont f�l�. Trondheim k�zs�g legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy. Trondheim k�t legfontosabb idegenforgalmi l�tv�nyoss�ga a Nidarosi katedr�lis (Nidarosdom) �s az �rseki palota (Kongsgaarden). Ezek az �p�letek egym�s mellett �llnak az �v�ros k�zep�n. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedr�lis Norv�gia legjelent�sebb g�tikus �p�lete �s �szak-Eur�pa legjelent�sebb zar�ndokhelye volt a k�z�pkorban. Zar�ndokutak vezettek ide D�l-Norv�gi�b�l, Osl�b�l �s a k�zeli sv�d r�gi�kb�l is. A k�z�pkorban, majd Norv�gia f�ggetlens�g�nek 1905-�s vissza�ll�t�sa �ta ism�t a Nidarosi katedr�lis lett a norv�g kir�lyok koron�z� temploma. A v�rossal szemben, a Trondheim-fjordban tal�lhat� kis Munkholmen sziget kellemes kir�ndul�hely. �si benc�s-rendi kolostor romjai tal�lhat�k itt, �s egy k�z�pkori er�d�tm�ny �s b�rt�n, melynek legh�resebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld d�n gr�f �s �llamf�rfi volt, aki 1680-99 k�z�tt s�nyl�d�tt itt. Victor Hugo err�l a korszakr�l �rta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus reg�ny�t.

A szomsz�dos Sarpsborggal egy�tt Norv�gia �t�dik legnagyobb konurb�ci�j�t alkotja, egy�ttes lakoss�guk 104 382 f�. Fredrikstad v�rosk�zpontja a foly� nyugati partj�n, az �v�ros – �szak-Eur�pa legjobban meg�rz�tt v�roser�dje – a keleti parton fekszik. Fredrikstadot azut�n alap�tott�k a Glomma torkolat�n�l, hogy a sv�dek le�gett�k a foly�n�l 15 kilom�terre feljebb �p�lt Sarpsborgot. A marad�k sarpsborgi lakoss�g t�bb mint fele azonban a r�gi v�rosban maradt, amelyet az eredeti helyen �jj��p�tettek.

Buskerud megye sz�khelye, a norv�g aut�- �s gy�m�lcsimport f� kik�t�je. Drammen Norv�gia hatodik legnagyobb v�rosi �vezete (2007 elej�n az agglomer�ci�nak 93 ezer lakosa volt), amely �t k�zs�g ter�leteit foglalja mag�ba: Drammen (a n�pess�g mintegy 61%-�val), Nedre Eiker (23%), Øvre Eiker (8%), Lier (5%) �s Røyken (3%). Åskollen �s Skogerveien sziklafarag�sai 6000-7000 �vesek �s az ember jelenl�t�nek els� jelei a k�ny�ken. A legnagyobb farag�s, amely Åskollenben l�that�, j�vorszarvast �br�zol. Drammen eredetileg h�rom kis kik�t�b�l �llt: a Drammenselva �szaki oldal�n Bragernes, a d�li oldalon Strømsø �s Tangen.

Skien, Porsgrunn �s a kisebb Bamble konurb�ci�ja a norv�g statisztikai hivatal adatai szerint Norv�gia hetedik legnagyobb v�ros�nak tekinthet�. A konurb�ci� 85 ezer lakos�n a h�rom k�zs�g sorrendben 52%, 35% �s 11,5% ar�nyban osztozik. Skienben jelent�s sz�mban �lnek szom�liak.

Vest-Agder megye �s Kristiansand k�zs�g sz�khelye. Norv�gia d�li cs�csk�n�l fekv� tengerparti v�ros. Vest-Agder tartom�ny d�lkeleti v�g�ben van. Itt keresztezi egym�st a 9-es, az E18-as �s az E39-es �t. A v�ros jelent�s haj��p�t� �s jav�t� kapacit�sokkal rendelkezik, amelyek f�leg Norv�gia vir�gz� �szaki-tengeri olajipar�t szolg�lj�k ki. Kristiansand k�zel�ben tal�lhat� a Cross-Skagerrak nev�, nagyfesz�lts�g�, egyen�ram� inverter �llom�s, ami Norv�gia �s D�nia k�z�tti elektromos energia cser�j�t teszi lehet�v�. Minden �v j�lius�ban Kistiansandban rendezik a t�bbnapos Quart Fesztiv�lt, amely Norv�gia legnagyobb szab�s� zenei rendezv�nye

Norv�gia nyolcadik legnagyobb v�rosa, Troms megye sz�khelye. Itt tal�lhat� a vil�g leg�szakibb egyeteme, s�rf�zd�je, botanikus kertje �s planet�riuma; a v�ros a vil�g leg�szakabbi p�sp�ks�g�nek (katolikus egyh�zkorm�nyzati egys�g, a Tromsø-i Ter�leti Prelat�ra) is sz�khelye. A v�ros k�zpontja a Tromsøya nev� szigeten tal�lhat�, az �szaki sarkk�r�n t�l 400 km t�vols�gra. Az el�v�rosi ter�leteihez tartozik Tromsdalen (a sz�razf�ldi ter�leten, Tromsøya sziget�t�l keletre), Tromsøya sziget marad�k r�sze, �s a nagy kiterjed�s� Kvaløya sziget keleti r�sze A Tromsø-h�d �s egy n�gys�vos alag�t k�ti �ssze Tromsøya sziget�t a sz�razf�lddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-h�d teremt kapcsolatot Kvaløya sziget�vel. Az �jf�li nap m�jus 18-t�l j�lius 26-ig van az �szaki horizont felett, b�r nem besz�lhet�nk igazi s�t�ts�gr�l m�r �prilis v�g�t�l augusztus k�zep�ig. Ennek ellent�tek�nt november 26. �s janu�r 15. k�z�tti id�szak, amely itt m�g nem a sarki �jszaka, mert b�r a nap nem emelkedik a horizont f�l�, d�lid�ben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelens�ge, azt jelenti, hogy a legr�videbb napokon a hajnal alkonyba csap �t a nappal kiiktat�s�val, �s k�s� tavasszal, ill. k�s� ny�ron az alkony k�sz�nti a hajnalt az �jszaka rov�s�ra (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora �sszel Tromsø a sarki f�nyek z�n�j�nak k�z�ppontj�ban tal�lhat�. Itt tal�lhat� a legnagyobb hagyom�nyos fah�zegy�ttes Trondheimt�l �szakra. A Tromsøi katedr�lis az egyetlen f�b�l �p�lt Norv�gi�ban, 1861-ben �p�lt. Tromsø h�res az �jszakai �let�r�l, egyszerre 20 000 embernek ny�jt lehet�s�get, ami a v�ros teljes n�pess�g�nek a harmad�t jelenti.

Tønsberget Norv�gia legr�gibb v�ros�nak tartj�k: Snorri Sturluson szerint a hafrsfjordi csata el�tt alap�tott�k, melynek d�tum�t � 871-re teszi, a modern t�rt�n�szek azonban p�r �vtizeddel k�s�bbre. Ha Sturlusonnak van igaza, Tønsberg a ma l�tez� leg�regebb skandin�v v�ros.

Sunnmøre k�zpontja �s els� sz�m� bev�s�rl�helye. K�zigazgat�silag Ålesund k�zs�g sz�khelye, de egy kisebb r�sze Sula k�zs�g ter�let�n tal�lhat�. A v�ros els�sorban szecesszi�s st�lus� v�rosk�zpontj�r�l ismert
2007-ben egy szavaz�son a norv�gok, 2009-ben pedig a The Times Norv�gia legszebb v�ros�nak v�lasztotta. A v�ros f�l�tt tal�lhat�, 418 l�pcs�fokon megm�szhat� Aksla hegy sz�p kil�t�st k�n�l a v�rost k�r�lvev� hegyekre �s fjordokra. Viszonylag k�zel fekszik hozz� a Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� Geiranger-fjord.

Haugesund r�gi�, Norv�gia statisztikai v�rosr�gi�inak egyike, mag�ba foglalja Karmøyt, Tysvært, Svei�t �s Boknt is. 2004-es adatok szerint 83 309 embernek adott otthont. Haugesund v�ros �s k�zs�g 1855-ben j�tt l�tre, amikor kiv�lt Torvastad k�zs�gb�l (ut�bbi ma Karmøy r�sze). 1958. janu�r 1-j�n egyes�tett�k Haugesunddal Skåre k�zs�get. A v�ros egy v�dett szoroson kereszt�lfut�, strat�giailag fontos tengeri �tvonal k�zel�ben fekszik. B�r maga Haugesund viszonylag �j, a vid�k t�rt�nelmi: Sz�phaj� Harald kir�ly (850 k. - 933 k.) a mai v�roshoz k�zeli Avaldsnes szigeten �lt. A v�ros l�trej�ttekor parti vizeiben nagy mennyis�gben fogt�k a heringet, ami seg�tette a v�ros fejl�d�s�t. A heringkorszaknak m�r r�g v�ge, Haugesund gazdas�ga az ut�bbi �vtizedekben az olajipar k�r� koncentr�l�dott.

Az Østerøya („keleti sziget”) �s Vesterøya („nyugati sziget”) nev� f�lszigeteken ter�l el, amelyek partvonala 146 kilom�ter, �s amelyek a Sandefjordsfjordot �s a Mefjordot �vezik. A part v�ltozatos, homokos strandokkal, �bl�kkel, szikl�kkal �s 116 szigetecsk�vel tagolt. Sandefjord ter�let�b�l 37,7 km² megm�velt vid�k, 36,2 km² pedig erd�.

K�zigazgat�silag Bodø k�zs�g �s Nordland megye sz�khelye. A vil�gon a leger�sebb �rap�ly Bodøt�l 30 km-re keletre, a Saltstraumen nev� tengerszorosban tal�lhat�. Bodø Norv�gia egyik legszelesebb v�rosa, mivel a f�lsziget, amin fekszik, a Norv�g-tenger fel�l v�dtelen. Bodøben tal�lhat� a NATO egyik nagy l�gib�zisa, ennek a Hidegh�bor� alatt volt nagy jelent�s�ge. Bodø legink�bb a csod�latos t�ji k�rnyezet�r�l h�res. Saltstraumen mellett a k�zs�g sz�mos m�s vad helyet is k�n�l a t�r�z�knak.

A k�zs�g t�bbi r�sze a v�rost�l keletre fekszik, mint a Vansjø-tavi Dillingøy. A v�ros egyes r�szei a Jeløy-f�lszigeten helyezkednek el. Itt �rt�k al� 1814. augusztus 14-�n a f�ggetlens�g��rt harcol� Norv�gia �s Sv�dorsz�g k�zti r�vid h�bor�t lez�r� Mossi Konvenci�t, amelynek k�vetkezm�nyek�pp l�trej�tt a sv�d-norv�g uni�.

Arendal v�ros Aust-Agder megye k�zigazgat�si k�zpontja. D�lnyugati szomsz�dja Grimstad k�zs�g, �szaknyugaton Froland, �szakkeleten Tvedestrand. A 15. sz�zadban alap�tott Arendal nev�nek ��szakialakja *Arnardalr lehetett. El�tagja a „sas” jelent�s� orn sz� genitivusa, ut�tagja a „v�lgy” jelent�s� dalr (teh�t az eg�sz sz� jelent�se „sasok v�lgye”). Arendal kik�t�v�ros, az E18-as f��t mellett d�lkeletre. Az Arendalsbanen vas�tvonal innen Nelaugig, fut, ahol a Sørlandsbanenre lehet �tsz�llni

Hedmark megye k�zigazgat�si k�zpontja a Mjøsa t�, Norv�gia legnagyobb tava partj�n. A k�zs�g ter�lete 351 km², n�pess�ge 27 956. A v�ros �s k�zs�g 1849-ben j�tt l�tre, amikor Vang k�zs�gt�l elv�lva �n�ll�sult. 1992-ben m�r Vangot olvasztott�k be Hamarba.

Larvik k�zs�g ter�lete 535 km², n�pess�ge 41 723 (2008), ebb�l mag�ban Larvik v�rosban mintegy 23 100-an laknak. A k�zs�ghez tartozik a mintegy �tezer lakos� Stavern v�ros �s Nevlunghavn, Helgeroa, Kvelde, Hvarnes �s Tjølling falvak is. A k�zs�gen halad �t a Numedalslågen foly� (helyi neve Lågen) �s Larvik v�ros k�zel�ben tal�lhat� a 20 kilom�ter hossz� Farris mor�nat�. Term�szetes forr�sainak viz�b�l k�sz�l a Farriskildene, vagy r�viden Farris �sv�nyv�z. A v�rost (korabeli d�n neve Laurvig) 1671-ben alap�totta Laurvig els� gr�fja, Ulrik Frederik Gyldenløve (III. Frigyes d�n kir�ly t�rv�nytelen fia). Ma is l�tezik az 1820-as �vekben, az utols� laurvigi gr�f cs�dbejut�sakor alap�tott Treschow-birtok, amelynek tulajdonosa a d�sgazdag Mille-Marie Treschow. A tjøllingi Kaupangn�l l�that�k a k�z�pkori Skiringssal kereskedelmi �llom�s romjai. A larviki Bøkeskogen („B�kkerd�”) a b�kk (Fagus sylvatica) leg�szakibb term�szetes el�fordul�si helye. Az idel�togat� turist�k szeretik felkeresni Mølen �si k�rak�sait is

Fejleszt�s alatt

K�zigazgat�silag Troms megy�hez tartozik, azon bel�l Harstad k�zs�g sz�khelye. A v�ros Norv�gia legnagyobb sziget�n, Hinnøy�n fekszik. Nem messze t�le nyugatra tal�lhat� a Lofoten szigetcsoport, keletre Narvik, �szakra Tromsø �s d�lre Bodø A k�rny�k m�r a k�korban is lakott volt. Harstad mint v�ros a 19. sz�zadban emelkedett ki, a sz�ll�t�si �tvonalak �s a kik�t�k v�ltoz�s�nak k�vetkezt�ben. 1904-ben kapott v�rosi rangot.
J�nius utols� het�ben Harstad �szak-Norv�gia �ves fesztiv�lj�nak ad otthont, ahol sz�mos hivat�sos �s amat�r m�v�sz l�p fel

Lillehammer k�zpontja j�r�szt j� �llapotban fennmaradt 19. sz�zadi fah�zakb�l �ll. A v�ros fest�i k�rnyezetben fekszik, a Lågen foly�, illetve a Mjøsa t� �szaki partj�n, �s hegyek veszik k�r�l. Neve vil�gszerte ismertt� akkor v�lt, amikor Lillehammer 1994-ben megrendezte a t�li olimpiai j�t�kokat Kereskedelm�hez kedvez� elhelyezked�se teremtett j� alapokat: a Mjøsa t� leg�szakibb pontj�n fekszik, ugyanakkor a Gudbrandsdal-vid�k kapuja, amelyen kereszt�lhalad a t�rt�nelmi trondheimi orsz�g�t. A Mesna foly� jelenl�te az ipar sz�m�ra kedvez�. Norv�gia egyik f� vas�tvonala, a Dovrebanen Hamart�l indulva Lillehammeren kereszt�l fut a Gudbrandsdalba, hogy Trondheimban �rjen v�get. Lillehammeren kereszt�lhalad az E6-os nemzetk�zi �t is.
L�tnival�i

Az olimpiai l�tes�tm�nyek.
A Maihaugen skanzen Norv�gia legnagyobb szabadt�ri m�zeuma, amely 185 �p�letet mutat be (t�bbnyire Lillehammerb�l, illetve a Gudbrandsdalen v�lgyb�l), k�zt�k az 1150 k�r�l �p�lt Garmo fatemplom.
A Flygelet m�v�szeti m�zeum
A PS Skibladner, a vil�g legr�gebb �ta (1856-t�l) szolg�latban �ll� ker�klap�tos g�zhaj�ja.
A drotteni sziklafarag�sok (Fåberg, a Gudbrandsdalslågen foly�t�l nyugatra).
Sjusjøen s�centrum (m�r Ringsaker k�zs�gben, Lillehammert�l 20 kilom�terre keletre).

2016-ban a v�rosban rendezik a II. t�li ifj�s�gi olimpiai j�t�kokat

Møre og Romsdal megye k�zigazgat�si sz�khelye, Romsdal hagyom�nyos r�gi� kereskedelmi k�zpontja, a mørei p�sp�ks�g sz�khelye. K�z�pkori eredet� kereskedelmi �llom�s, amely 1614-ben kapott hivatalos keresked�si jogokat, 1742-ben pedig v�ros st�tuszt. A k�vetkez� sz�zadokban a v�ros n�vekedett �s Norv�gia textil �s ruhaipar�nak k�zpontja lett. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n fejl�d�se �j lend�letet vett, ipari �s tudom�nyos k�zpontt� is v�lt. Itt sz�letett Kjell Magne Bondevik (1947–) evang�likus lelk�sz, politikus, Norv�gia kor�bbi minisztereln�ke

„Az �szaki sarkk�r v�ros�nak” is nevezik, mivel a sarkk�r (majdnem) �thalad Rana k�zs�gen Mo i Rana �ghajlata szubarktikus, melyet hossz�, hideg t�l, �s a r�vid, meleg ny�r jellemez. A t�li id�j�r�s nagyon kisz�m�thatatlan �s v�ltoz�kony, h�viharok gyakran el�fordulhatnak. T�len gyakran a sarki f�ny is el�fordul.

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

A Bergen fel� kapcsolatot teremt� Askøy h�d 1992-es megnyit�sa �ta n�pess�ge a betelep�l�knek k�sz�nhet�en gyorsan emelkedik. A szigetet fjordok veszik k�r�l: a Hjeltefjorden �szakon �s nyugaton, a Byfjorden keleten, valamint a Herdlefjorden �szakkeleten. Askøy az egyik leggyorsabban gyarapod� n�pess�g� ter�let az orsz�gban, mivel az Askøy h�d 1992-es megnyit�sa �ta sz�mos ember telep�l ide Bergenb�l, Midhordlandb�l �s Nordhordlandb�l.

Kristiansund n�gy szigeten ter�l el. Ter�letileg legnagyobb a Nordlandet (�szaki f�ld) nevezet�, melyet humorosan Marokk�nak is h�vnak. Itt tal�lhat� a helyi Kvernberget nev� rep�l�t�r. Gomalandet �s Kirkelandet (az ut�bbi magyarul egyh�zi f�ldet jelent) a m�sodik �s a harmadik kiterjed�sben. Ezeket, b�r kapcsol�dnak egym�shoz, k�l�n�ll� ter�letk�nt kezelik. A legkisebb sziget az Innlandet (bels� f�ld), amit humorosan Tahitinak h�vnak. Kristiansund a legnagyobb t�kehalfeldolgoz� Norv�gi�ban. Ezt az �lelmiszert bacalaonak h�vj�k, ami s�zott, sz�r�tott t�kehalat jelent. Nagy t�telben export�lj�k Spanyolorsz�gba, Portug�li�ba �s egy�b d�l-amerikai orsz�gokba is. Az ut�bbi �vekben Kristiansund az �szaknyugati part f� g�z- �s olajkitermel� helye lett. Olyan v�llalatok nyitottak irod�t Kristiansundban mint a Shell �s a StatoilHydro. Innen a partmenti haltenbankeni l�tes�tm�nyeinek szervizel�s�t l�tj�k el (ez a F�ld egyik leg�szakibb, v�zalatti olajmez�je). Tekintve �rintetts�g�t a hal�szatban, halfeldolgoz�sban �s annak exportj�ban r�gebben h�t konzul�tus m�k�d�tt a v�rosban (f�leg latin orsz�gok�). Jelenleg az Egyes�lt Kir�lys�g, Finnorsz�g, N�metorsz�g, Hollandia �s Portug�lia m�k�dtet konzul�tust Kristiansundban.

A vid�k alacsonyan fekv� r�szei erd�vel bor�tottak, azonban 500 m�ter felett az erd� fokozatosan elt�nik �s a cs�csok k�zel�ben a h� a ny�ri id�szakban is megmarad. Narvik k�rny�ke k�l�n�sen alkalmas az alpesi s�el�sre, a havas lejt�k n�melyike majdnem a v�ros k�zpontj�ig ny�lik le. Narvik k�rny�ke sz�mos szabadid�s elfoglalts�got k�n�l. A k�rny�k a norv�g alpesi s�z�s legismertebb paradicsoma. Kivil�g�tott s�p�ly�i, s�felvon�i vannak. A Fagernesfjelletre dr�tk�t�lp�lya visz fel, nagyszer� kil�t�s ny�lik innen a k�rnyez� hegyekre. Nagyon n�pszer� sport a hegym�sz�s is, a sv�d hat�rhoz k�zeli hegyek sok sz�ll�slehet�s�get is k�n�lnak. Kedvelt a b�v�rkod�s is, a v�ros kik�t�je el�tt �s a fjord k�rny�k�n sz�mos els�llyedt haj� roncsa fekszik a tengerfen�ken. Ugyancsak kedvelt a horg�szat a fjord viz�ben �s a k�rnyez� tavakon. A k�rny�k foly�iban sok lazac tal�lhat�. A k�rny�k b�velkedik term�szeti sz�ps�gekben is.

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

Follo megye k�zep�n fekszik, a legn�pesebb k�zs�g a megy�ben. Az adminisztrat�v k�zpont Ski v�ros, amely Follo legnagyobb v�rosa �s nem hivatalos k�zpontja is egyben.

Itt sz�letett Halvard Hanevold (1969) s�l�v�
Itt sz�letett Henning Solberg (1973) aut�versenyz�
Itt sz�letett Petter Solberg (1974) raliversenyz�

Alta k�zs�g sz�khelye. Nev�t az Altafjord nev� fjordr�l kapta. Alta a megye nyugati r�sz�n helyezkedik el az Altafjord mellett. Az Altaelva foly� Eur�pa egyik legnagyobb szurdokj�t v�jta ki a t�rs�gben. A megye lak�i k�z�l legt�bben Alta v�rosban �lnek, �s b�r a hideg viszonyok miatt gy�r a lakoss�ga, a Golf-�ramlat meleg�t� hat�sa megk�nny�ti a hal�szok �let�t. Legismertebb turisztikai l�tv�nyoss�gai a Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� �si sziklarajzok.

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

Nord-Trøndelag megye k�zigazgat�si sz�khelye. Norv�gia f�ldrajzi k�z�ppontja Steinkjer k�zs�g ter�let�n van. Steinkjer k�rny�k�t a k�kor �ta lakj�k, err�l tan�skodik a csaknem �letnagys�g� r�nszarvast �s medv�t �br�zol� bølareineni sziklafarag�s. �si sziklafarag�sok tal�lhat�k Bardal r�gi�j�ban is, amelyek k�z�l a legr�gibb hatazer �ves (l�sd m�g: Sziklafarag�sok K�z�p-Norv�gi�ban). A kora vikingkorban Steinkjer r�gi�ja az egyik leger�sebb hatalmi k�zpont volt. A kereszt�nys�g �rkez�se el�tt az egyik legismertebb ��szaki vall�sos k�zpont Mære volt, ahol �ldozatokat mutattak be �s �nnepeket tartottak. A k�zs�g c�mere 1957-ben sz�letett, hat�g� csillagot �br�zol, amely a Steinkjern�l tal�lkoz� hat utat �br�zolja.

Felt�lt�s alatt

Felt�lt�s alatt

Vennesla apr� iparv�ros, f� �zeme hagyom�nyosan a Hunsfos ASA pap�rgy�ra. A gy�r �ltal foglalkoztatottak sz�ma azonban m�r �vtizedek �ta hanyatl�st mutat A Vikeland hovedgård nev� vennslai h�zr�l �gy h�rlik, hogy k�s�rtetlakik benne, „a K�k Asszony” (norv�g�l den Blå Dama). A legenda szerint Mari, „a K�k Asszony” egy helyi farmon dolgozott, ahol szerelmes lett a tulajdonos fia, de mert nem engedt�k �sszeh�zasodni �ket, felakasztotta mag�t a h�z „k�k szob�j�ban”. Ma a h�zban esk�v�ket tartanak, az asztaln�l �res helyet hagyva „a K�k Asszonynak”.

Norv�gia legd�lebbi v�rosa.Mandalban az 1956-os forradalom ut�n sz�mos magyar emigr�ns telepedett le. Mandal n�pszer� turistak�zpont, mivel �ghajlata norv�g viszonylatban enyhe, �s hossz� homokos strandokkal rendelkezik, amelyek k�z�l a legh�resebb a v�rosk�zpont k�zel�ben csaknem egy kilom�ter hosszan elny�l� Sjøsanden. Mandal kirke Norv�gia legnagyobb fatemploma, 1800 f�r�hellyel.

Felt�lt�s alatt