Aki bármilyen cserediák programmal Norvégiába megy tanulni, az nagy valószínűséggel Oslo városát és azon belül az UIO-t (University of Oslo) választja céljául. Az Oslo-i egyetem honlapja részletes segítséget nyújt azoknak akik itt szeretnék folytatni tanulmányaikat. A cserediák programokról a Studies>Admission>Exchange menüpont alatt lehet részletes leírást olvasni, természetesen angolul. Azoknak akik nem tudnának angolul azonban itt van egy magyar kivonata annak, ami a honlapon található. (Azonban, ha azon gondolkozol, hogy Norvégiában tanulnál, mindenképp szükséged lesz az angol nyelvre)

Az Oslo-i egyetemnek szerződése van több mint 500 elismert egyetemmel világszerte és több nemzetközi cserediák-programba bekapcsolódott, mint pl. a Nordplus vagy az Erasmus. A Norvégiába érkező cserediákok általában egy vagy két szemesztert töltenek az Oslo-i egyetem padjaiban.
Az egyetem az Őszi-Tavaszi szemeszterekben szokott diákokat fogadni. A diákok rendszerint a saját egyetemeik adminisztrációján keresztül jelentkeznek a cserediák programokra. Az Oslo-i egyetem számos kurzust biztosít angol nyelven, szám szerint több mint 800-at. Ugyanakkor az UiO cserediákjai számára biztosít Norvég nyelvleckéket illetve Skandináv tanulmányok széles skáláját.
A cserediákoknak az egyetem diákszállásain lehet igényelni szállást elérhető áron a SiO Housing rendszerén keresztül.

Az Oslo-i egyetem által támogatott cserediák programok:
A tartalom megjelenítéséért kattints a programok neveire

Azon egyetemek hallgatói, akiknek Erasmus szerződésük van az Oslo-i Egyetemmel egy vagy két szemesztert tölthetnek az UiO-n tanulmányaik idejéből. A jelentkezési rendszer hasonló mint a Bilateral cserediákprogram esetében, azonban a programra jelentkező diáknak előbb a saját egyetemének Erasmus koordinátorával kell felvennie a kapcsolatot. Ennek függvényében a procedúra, illetve a leadási határidők intézményenként változhatnak. Az UiO partnerintézményeinek kötelező jelölniük diákokat az Osloi Egyetem Online rangsoroló rendszerében. Az itt jelölt diákok ezután kapnak egy felhívást, hogy töltsék ki az online jelentkezési ívet a Søknadsweb rendszerében. A következőkben pedig a hallgatónak ki kell töltenie az Erasmus+ Learning Agreement-t azaz az Erasmus+ Tanulói Nyilatkozatot. Ezt követően a diákoknak a szemeszter elején be kell nyújtaniuk a kitöltött nyilatkozatot a saját tanszékük illetékeseinek. A Bilateral cserediák programmal ellentétben az Erasmusos diákoknak nem kell IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgával bizonyítaniuk angoltudásukat (kivételes esetek lehetnek). Azonban nem árt, ha az angol beszédkészségük legalább B2-es szinten van (a CEFR-nek megfelelően), hogy képesek legyenek követni az angol kurzusok menetét.
A végső határidő az Erasmus esetében is Május 1. az őszi szemeszterre (Augusztus-December) és November 1. a tavaszi szemeszterre (Január-Június)
 

[TÉRKÉP]
Østlandet vagy Austlandet az ország dél-keleti részén helyezkedik el. Magába foglalja Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland és Hedmark megyéket. Az Ostlandet, 'keleti ország' név a 'nyugati országtól' (Vestlandet) különbözteti meg, azonban mégsem fordíthatjuk Kelet-Norvégiaként, mivel Észak-Norvégia (Nord-Norge) régió keletebbre fekszik pl. mint Ostlandet.
A régiót északon és nyugaton hegyek határolják, keleten a svéd határ, délen pedig Viken történelmi régiója és a Skagerrak-szoros. Hegyeinek legmagasabb csúcsa a 2649 méteres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegységben: ez (Grönlandot kivéve) a legmagasabb pont a skandináv országokban. A régió legészakibb részén helyezkedik el Dovrefjell-hegység, Lillehammertől északkeletre pedig a Rondane-hegység. A hegyeket mély völgyek tagolják, keletről nyugat felé haladva a legfontosabbak Østerdal, Gudbrandsdal, Valdres, Hallingdal, Numedal és Telemark völgyei. Ezek közül Østerdalt sík fenyőerdők veszik körül, a többit azonban meredek hegyoldalak. Az Oslo Fjord körüli terület és a régió északkeleti területei viszonylag síkok és intenzív mezőgazdaságnak adnak otthont (például Hedemark, Toten, Hadeland és Ringerike földjei). Ezeken a síkságokon a legmagasabb Norvégián belül a népsűrűség: a norvégok 40%-a Oslo 200 kilométeres körzetében él. A régió tengerpartjai (délen) bővelkednek a szigetekben, népszerű fürdőző és vitorlázó helyeket teremtve. A dékeleti norvég nyelvjárások azonos hanglejtésűek, de nyelvtanban, szókincsben és kiejtésben változatosak. A belső, hegyvidéki területek – (Hedmark, Oppland, illetve Buskerud és Telemark belső részei – külön nyelvjárásokkal rendelkeznek és ezek közt van, amely még más norvégok számára is nehezen érthető. Telemark, Vestfold, Akershus, Buskerud, Oslo és Østfold) tengerparti területeinek nyelvjárásai közelebb állnak a sztenderd írott norvéghoz (bokmål). Finnskogen keleti erdői a 17. századtól finn bevándorlók közösségeinek adtak otthont, akik még a 20. században is őrizték nyelvüket és kultúrájukat, mára azonban csak népzenei és konyhai hagyományok emlékeztetnek erre a kisebbségre. A régió északkeleti sarkában, Engerdal környékén élnek a norvégiai számik (kerülendő szóval "lappok") legdélibb csoportjai. A hegyvidék völgyei jobban megőrizték hagyományos kultúrájukat, mint a városiasabb vidékek. Jellemző rájuk népzenéjük, konyhájuk, középkori fatemplomaik (stavkirke). A régióban sokan aggódnak amiatt, hogy a modernizáció – például a sokasodó síközpontok és a köréjük épülő üzletek, hotelek és egyéb épületek – káros hatásokkal járhat a hagyományos kultúrára. A legkorábban iparosodott tengerparti régió norvég mércével sűrűn lakott. Lakói hagyományosan faexporttal és hajózással foglalkoztak, az ipari szektorban azonban hanyatlóban van a foglalkoztatás és egyre többen dolgoznak szolgáltatásokkal fogllakozó cégeknél. A tengerparti területek képe változatos, a modern nagyváros Oslótól a hagyományos tengerparti város Drøbakig és Tønsbergig, Norvégia legrégibb városáig. Oslo, Norvégia fővárosa sok bevándorlót vonzott belföldről és külföldről egyaránt. A városnak nemzetközi hangulatot ad a sok mecset hindu szentély, szikh templom és buddhista sztúpa.