Aki b�rmilyen cseredi�k programmal Norv�gi�ba megy tanulni, az nagy val�sz�n�s�ggel Oslo v�ros�t �s azon bel�l az UIO-t (University of Oslo) v�lasztja c�lj�ul. Az Oslo-i egyetem honlapja r�szletes seg�ts�get ny�jt azoknak akik itt szeretn�k folytatni tanulm�nyaikat. A cseredi�k programokr�l a Studies>Admission>Exchange men�pont alatt lehet r�szletes le�r�st olvasni, term�szetesen angolul. Azoknak akik nem tudn�nak angolul azonban itt van egy magyar kivonata annak, ami a honlapon tal�lhat�. (Azonban, ha azon gondolkozol, hogy Norv�gi�ban tanuln�l, mindenk�pp sz�ks�ged lesz az angol nyelvre)

Az Oslo-i egyetemnek szerz�d�se van t�bb mint 500 elismert egyetemmel vil�gszerte �s t�bb nemzetk�zi cseredi�k-programba bekapcsol�dott, mint pl. a Nordplus vagy az Erasmus. A Norv�gi�ba �rkez� cseredi�kok �ltal�ban egy vagy k�t szemesztert t�ltenek az Oslo-i egyetem padjaiban.
Az egyetem az �szi-Tavaszi szemeszterekben szokott di�kokat fogadni. A di�kok rendszerint a saj�t egyetemeik adminisztr�ci�j�n kereszt�l jelentkeznek a cseredi�k programokra. Az Oslo-i egyetem sz�mos kurzust biztos�t angol nyelven, sz�m szerint t�bb mint 800-at. Ugyanakkor az UiO cseredi�kjai sz�m�ra biztos�t Norv�g nyelvleck�ket illetve Skandin�v tanulm�nyok sz�les sk�l�j�t.
A cseredi�koknak az egyetem di�ksz�ll�sain lehet ig�nyelni sz�ll�st el�rhet� �ron a SiO Housing rendszer�n kereszt�l.

Az Oslo-i egyetem �ltal t�mogatott cseredi�k programok:
A tartalom megjelen�t�s��rt kattints a programok neveire

Azon egyetemek hallgat�i, akiknek Erasmus szerz�d�s�k van az Oslo-i Egyetemmel egy vagy k�t szemesztert t�lthetnek az UiO-n tanulm�nyaik idej�b�l. A jelentkez�si rendszer hasonl� mint a Bilateral cseredi�kprogram eset�ben, azonban a programra jelentkez� di�knak el�bb a saj�t egyetem�nek Erasmus koordin�tor�val kell felvennie a kapcsolatot. Ennek f�ggv�ny�ben a proced�ra, illetve a lead�si hat�rid�k int�zm�nyenk�nt v�ltozhatnak. Az UiO partnerint�zm�nyeinek k�telez� jel�lni�k di�kokat az Osloi Egyetem Online rangsorol� rendszer�ben. Az itt jel�lt di�kok ezut�n kapnak egy felh�v�st, hogy t�lts�k ki az online jelentkez�si �vet a Søknadsweb rendszer�ben. A k�vetkez�kben pedig a hallgat�nak ki kell t�ltenie az Erasmus+ Learning Agreement-t azaz az Erasmus+ Tanul�i Nyilatkozatot. Ezt k�vet�en a di�koknak a szemeszter elej�n be kell ny�jtaniuk a kit�lt�tt nyilatkozatot a saj�t tansz�k�k illet�keseinek. A Bilateral cseredi�k programmal ellent�tben az Erasmusos di�koknak nem kell IELTS vagy TOEFL nyelvvizsg�val bizony�taniuk angoltud�sukat (kiv�teles esetek lehetnek). Azonban nem �rt, ha az angol besz�dk�szs�g�k legal�bb B2-es szinten van (a CEFR-nek megfelel�en), hogy k�pesek legyenek k�vetni az angol kurzusok menet�t.
A v�gs� hat�rid� az Erasmus eset�ben is M�jus 1. az �szi szemeszterre (Augusztus-December) �s November 1. a tavaszi szemeszterre (Janu�r-J�nius)
 

[T�RK�P]
Østlandet vagy Austlandet az orsz�g d�l-keleti r�sz�n helyezkedik el. Mag�ba foglalja Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland �s Hedmark megy�ket. Az Ostlandet, 'keleti orsz�g' n�v a 'nyugati orsz�gt�l' (Vestlandet) k�l�nb�zteti meg, azonban m�gsem ford�thatjuk Kelet-Norv�giak�nt, mivel �szak-Norv�gia (Nord-Norge) r�gi� keletebbre fekszik pl. mint Ostlandet.
A r�gi�t �szakon �s nyugaton hegyek hat�rolj�k, keleten a sv�d hat�r, d�len pedig Viken t�rt�nelmi r�gi�ja �s a Skagerrak-szoros. Hegyeinek legmagasabb cs�csa a 2649 m�teres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegys�gben: ez (Gr�nlandot kiv�ve) a legmagasabb pont a skandin�v orsz�gokban. A r�gi� leg�szakibb r�sz�n helyezkedik el Dovrefjell-hegys�g, Lillehammert�l �szakkeletre pedig a Rondane-hegys�g. A hegyeket m�ly v�lgyek tagolj�k, keletr�l nyugat fel� haladva a legfontosabbak Østerdal, Gudbrandsdal, Valdres, Hallingdal, Numedal �s Telemark v�lgyei. Ezek k�z�l Østerdalt s�k feny�erd�k veszik k�r�l, a t�bbit azonban meredek hegyoldalak. Az Oslo Fjord k�r�li ter�let �s a r�gi� �szakkeleti ter�letei viszonylag s�kok �s intenz�v mez�gazdas�gnak adnak otthont (p�ld�ul Hedemark, Toten, Hadeland �s Ringerike f�ldjei). Ezeken a s�ks�gokon a legmagasabb Norv�gi�n bel�l a n�ps�r�s�g: a norv�gok 40%-a Oslo 200 kilom�teres k�rzet�ben �l. A r�gi� tengerpartjai (d�len) b�velkednek a szigetekben, n�pszer� f�rd�z� �s vitorl�z� helyeket teremtve. A d�keleti norv�g nyelvj�r�sok azonos hanglejt�s�ek, de nyelvtanban, sz�kincsben �s kiejt�sben v�ltozatosak. A bels�, hegyvid�ki ter�letek – (Hedmark, Oppland, illetve Buskerud �s Telemark bels� r�szei – k�l�n nyelvj�r�sokkal rendelkeznek �s ezek k�zt van, amely m�g m�s norv�gok sz�m�ra is nehezen �rthet�. Telemark, Vestfold, Akershus, Buskerud, Oslo �s Østfold) tengerparti ter�leteinek nyelvj�r�sai k�zelebb �llnak a sztenderd �rott norv�ghoz (bokmål). Finnskogen keleti erd�i a 17. sz�zadt�l finn bev�ndorl�k k�z�ss�geinek adtak otthont, akik m�g a 20. sz�zadban is �rizt�k nyelv�ket �s kult�r�jukat, m�ra azonban csak n�pzenei �s konyhai hagyom�nyok eml�keztetnek erre a kisebbs�gre. A r�gi� �szakkeleti sark�ban, Engerdal k�rny�k�n �lnek a norv�giai sz�mik (ker�lend� sz�val "lappok") legd�libb csoportjai. A hegyvid�k v�lgyei jobban meg�rizt�k hagyom�nyos kult�r�jukat, mint a v�rosiasabb vid�kek. Jellemz� r�juk n�pzen�j�k, konyh�juk, k�z�pkori fatemplomaik (stavkirke). A r�gi�ban sokan agg�dnak amiatt, hogy a moderniz�ci� – p�ld�ul a sokasod� s�k�zpontok �s a k�r�j�k �p�l� �zletek, hotelek �s egy�b �p�letek – k�ros hat�sokkal j�rhat a hagyom�nyos kult�r�ra. A legkor�bban iparosodott tengerparti r�gi� norv�g m�rc�vel s�r�n lakott. Lak�i hagyom�nyosan faexporttal �s haj�z�ssal foglalkoztak, az ipari szektorban azonban hanyatl�ban van a foglalkoztat�s �s egyre t�bben dolgoznak szolg�ltat�sokkal fogllakoz� c�gekn�l. A tengerparti ter�letek k�pe v�ltozatos, a modern nagyv�ros Osl�t�l a hagyom�nyos tengerparti v�ros Drøbakig �s Tønsbergig, Norv�gia legr�gibb v�ros�ig. Oslo, Norv�gia f�v�rosa sok bev�ndorl�t vonzott belf�ldr�l �s k�lf�ldr�l egyar�nt. A v�rosnak nemzetk�zi hangulatot ad a sok mecset hindu szent�ly, szikh templom �s buddhista szt�pa.