A norv�g sz�razf�ld legd�libb pontja Lindesnes vil�g�t�tornya, a leg�szakibb (�s egyben a kontinent�lis Eur�pa leg�szakibb pontja) Kinnarodden. Az orsz�g �s egyben �szak-Eur�pa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban tal�lhat� 2469 m�teres Galdhøpiggen. A Norv�g Kir�lys�g r�sz�t k�pezi Svalbard �s Jan Mayen-sziget . A Bouvet-sziget az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n �s az I. P�ter-sziget a Csendes-�ce�non Norv�gia f�gg� ter�letei (de nem r�szei a Kir�lys�gnak); ezeken k�v�l jogot form�l az antarktiszi Maud kir�lyn� f�ldre is, ahol az �lland� Troll kutat��llom�s m�k�dik. 323 802 km²-es ter�let�vel (Svalbard, Jan Mayen �s m�s tengeren t�li ter�letek n�lk�l) nagyobb, mint Olaszorsz�g vagy az Egyes�lt Kir�lys�g, de az orsz�g nagy r�sze hegyvid�kes, kor�bban gleccserek �ltal szabdalt ter�let. A legnevezetesebb f�ldrajzi form�k a fjordok: m�ly, gleccserv�jta v�lgyek, melyeket a tenger el�rasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Sz�mos gleccser �s v�zes�s is tal�lhat� az orsz�gban. Nyugat-Norv�gia fjordjai – a Geiranger-fjord �s a Nærøy-fjord – a term�szeti vil�g�r�ks�g r�szei.

Norv�gi�t hagyom�nyosan �t f�ldrajzi r�gi�ra tagolj�k:
Kattints a r�gi�k nev�re a tartalom megjelen�t�s�hez!

[T�RK�P]
�szak-Norv�gia az orsz�g �szaki r�sze. H�rom megye tartozik hozz�, ezek Norv�gia ter�let�nek mintegy egyharmad�t teszik ki: Nordland, Troms �s Finnmark (l�sd a Norv�gia Megy�i men�pontot). Nagyobb v�rosai d�lr�l �szakra haladva: Mosjøen, Mo i Rana, Bodø, Narvik, Harstad, Tromsø, Alta �s Hammerfest. (tov�bbi inform�ci� ezekr�l a v�rosokr�l a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban tal�lhat�) Etnikailag vegyes ter�let, ahol nem csak, norv�gek, de a bennsz�l�tt sz�mik, a kvenek n�ven ismert norv�giai finnek �s orosz k�z�ss�gek is el�fordulnak. A ter�let legnagyobb r�sz�ben azonban a domin�ns nyelv a norv�g. A sz�mik a bels� ter�leteken, illetve a Finnmark fjordjai mellett �lnek. A finn nyelvet csak Finnmark keleti r�sz�nek n�h�ny k�z�ss�ge besz�li.
 

[T�RK�P]
Østlandet vagy Austlandet az orsz�g d�l-keleti r�sz�n helyezkedik el. Mag�ba foglalja Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland �s Hedmark megy�ket. Az Ostlandet, 'keleti orsz�g' n�v a 'nyugati orsz�gt�l' (Vestlandet) k�l�nb�zteti meg, azonban m�gsem ford�thatjuk Kelet-Norv�giak�nt, mivel �szak-Norv�gia (Nord-Norge) r�gi� keletebbre fekszik pl. mint Ostlandet.
A r�gi�t �szakon �s nyugaton hegyek hat�rolj�k, keleten a sv�d hat�r, d�len pedig Viken t�rt�nelmi r�gi�ja �s a Skagerrak-szoros. Hegyeinek legmagasabb cs�csa a 2649 m�teres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegys�gben: ez (Gr�nlandot kiv�ve) a legmagasabb pont a skandin�v orsz�gokban. A r�gi� leg�szakibb r�sz�n helyezkedik el Dovrefjell-hegys�g, Lillehammert�l �szakkeletre pedig a Rondane-hegys�g. A hegyeket m�ly v�lgyek tagolj�k, keletr�l nyugat fel� haladva a legfontosabbak Østerdal, Gudbrandsdal, Valdres, Hallingdal, Numedal �s Telemark v�lgyei. Ezek k�z�l Østerdalt s�k feny�erd�k veszik k�r�l, a t�bbit azonban meredek hegyoldalak. Az Oslo Fjord k�r�li ter�let �s a r�gi� �szakkeleti ter�letei viszonylag s�kok �s intenz�v mez�gazdas�gnak adnak otthont (p�ld�ul Hedemark, Toten, Hadeland �s Ringerike f�ldjei). Ezeken a s�ks�gokon a legmagasabb Norv�gi�n bel�l a n�ps�r�s�g: a norv�gok 40%-a Oslo 200 kilom�teres k�rzet�ben �l. A r�gi� tengerpartjai (d�len) b�velkednek a szigetekben, n�pszer� f�rd�z� �s vitorl�z� helyeket teremtve. A d�keleti norv�g nyelvj�r�sok azonos hanglejt�s�ek, de nyelvtanban, sz�kincsben �s kiejt�sben v�ltozatosak. A bels�, hegyvid�ki ter�letek – (Hedmark, Oppland, illetve Buskerud �s Telemark bels� r�szei – k�l�n nyelvj�r�sokkal rendelkeznek �s ezek k�zt van, amely m�g m�s norv�gok sz�m�ra is nehezen �rthet�. Telemark, Vestfold, Akershus, Buskerud, Oslo �s Østfold) tengerparti ter�leteinek nyelvj�r�sai k�zelebb �llnak a sztenderd �rott norv�ghoz (bokmål). Finnskogen keleti erd�i a 17. sz�zadt�l finn bev�ndorl�k k�z�ss�geinek adtak otthont, akik m�g a 20. sz�zadban is �rizt�k nyelv�ket �s kult�r�jukat, m�ra azonban csak n�pzenei �s konyhai hagyom�nyok eml�keztetnek erre a kisebbs�gre. A r�gi� �szakkeleti sark�ban, Engerdal k�rny�k�n �lnek a norv�giai sz�mik (ker�lend� sz�val "lappok") legd�libb csoportjai. A hegyvid�k v�lgyei jobban meg�rizt�k hagyom�nyos kult�r�jukat, mint a v�rosiasabb vid�kek. Jellemz� r�juk n�pzen�j�k, konyh�juk, k�z�pkori fatemplomaik (stavkirke). A r�gi�ban sokan agg�dnak amiatt, hogy a moderniz�ci� – p�ld�ul a sokasod� s�k�zpontok �s a k�r�j�k �p�l� �zletek, hotelek �s egy�b �p�letek – k�ros hat�sokkal j�rhat a hagyom�nyos kult�r�ra. A legkor�bban iparosodott tengerparti r�gi� norv�g m�rc�vel s�r�n lakott. Lak�i hagyom�nyosan faexporttal �s haj�z�ssal foglalkoztak, az ipari szektorban azonban hanyatl�ban van a foglalkoztat�s �s egyre t�bben dolgoznak szolg�ltat�sokkal fogllakoz� c�gekn�l. A tengerparti ter�letek k�pe v�ltozatos, a modern nagyv�ros Osl�t�l a hagyom�nyos tengerparti v�ros Drøbakig �s Tønsbergig, Norv�gia legr�gibb v�ros�ig. Oslo, Norv�gia f�v�rosa sok bev�ndorl�t vonzott belf�ldr�l �s k�lf�ldr�l egyar�nt. A v�rosnak nemzetk�zi hangulatot ad a sok mecset hindu szent�ly, szikh templom �s buddhista szt�pa.