Bryggen a norv�giai Bergen egykori keresked�negyede a v�ros fontos szerep�re eml�keztet, amelyet a 14. sz�zadt�l a 16. sz�zad k�zep�ig a Hanza-sz�vets�gben t�lt�tt be. Jelent�s�g�t a halkereskedelemnek �s a tart�s�t�shoz sz�ks�ges s� kereskedelm�nek k�sz�nhette �s napjainkig Norv�gia egyik legfontosabb kik�t�je. Bryggen gyakorlatilag a v�ros r�gi rakpartja. Az �vsz�zadok sor�n sz�mos t�zv�sz puszt�tott a ter�leten, az utols� 1955-ben. A vil�g�r�ks�gi helysz�nhez �sszesen 62 �p�let tartozik, ezek azonban nem a k�z�pkorb�l sz�rmaznak, hanem az 1702-es t�zv�sz ut�n �p�ltek, felhaszn�lva a hagyom�nyos �p�t�si technik�kat. A h�romszintes f�b�l k�sz�lt �p�letek egy-egy udvart fognak k�r�l, a tet�k�n k�v�l a homlokzatokat �s az oldalfalakat is zsindely bor�tja. Ez a telep�l�s az egyetlen valamikori Hanza-v�ros, amelynek eredeti szerkezete tov�bbra is r�sze a v�rosk�pnek, egyben az �szak-Eur�p�ban f�b�l �p�lt telep�l�sek egyik jelent�s p�ld�ja.

A 17. sz�zadban alap�tott Røros v�rosa l�t�t az itt felfedezett r�zlel�helynek k�sz�nheti. A kitermel�s 1644 �s 1977 k�z�tt 333 �ven kereszt�l folyt, de a koh�s�t�s m�r 1953-ban megsz�nt. A telep�l�sen ma egy �nt�de �s mintegy k�tezer emeletes fah�z �ll. A nagym�ret� fah�zak egy-egy udvar k�r� csoportosulnak. A v�ros k�z�pkori megjelen�s�t az �p�letek s�t�tre festett r�nkfa homlokzat�nak k�sz�nheti. A v�ros egyetlen k��p�lete az 1784-ben befejezett barokk templom. A templomot k�zrefogj�k a b�ny�szok lak��p�letei, ezek k�z�l egyes h�zak 250 �vesek.A skandin�v h�bor� sor�n sv�d csapatok 1679-ben lerombolt�k a v�rost ezut�n teljesen �jj� kellett �p�teni. 1990-ben az egyik kor�bbi olvaszt�hut�ban b�nyam�zeumot rendeztek be. A helysz�nt 2010-ben kiterjesztett�k �gy v�delem al� ker�ltek a k�rnyez� ipari �s mez�gazdas�gi ter�letek, Femundshytta olvaszt�ja �s a sz�ll�t�si �tvonal.

 
Az �szaki-sarkk�rt�l kiss� d�lre tal�lhat� Vega-szigetcsoport t�bb kis sziget egy�ttese, amelyek a f�sziget, a Vega k�r�l helyezkednek el. Az utols� j�gkorszak ut�n k�r�lbel�l t�zezer �vvel ezel�tt visszah�z�dott a j�gtakar� �s lehet�v� v�lt a hal�szat, valamint a helyi �llatpopul�ci� vad�szata. A vil�g�r�ks�gi helysz�nhez tartoz� t�bb mint ezer n�gyzetkilom�teres ter�letnek a szigetcsoport csak egy t�red�k�t foglalja el. A helyi lakosok 1500 �ven kereszt�l hal�szatb�l �s a pehelyr�ce k�nny�, a f�szk�k b�lel�s�re haszn�lt pih�inek begy�jt�s�b�l �ltek. A szigetek m�r a k�korszakban is lakottak voltak, az i. sz. 9. sz�zadra a pehelybegy�jt�s v�lt az egyik f� bev�teli forr�sukk�, ami j�vedelm�k egyharmad�t alkotta. A t�rs�gben fenntarthat� gazdas�g fejl�d�tt ki, ennek jelei a hal�szfalvak, a rakt�rak, a rakpartok, a pehelyh�zak, a gazdas�gi ter�letek �s a vil�g�t�tornyok. A pehelyr�c�k �l�hely�t ker�t�sekkel vett�k k�r�l, v�g�l h�zias�tott�k a vadon �l� �llatokat. Jelenleg hal�szattal m�r kevesebben foglalkoznak, de n�h�nyan m�g �rzik a hagyom�nyokat. Az �sszegy�jt�tt l�dpehely napjainkban is a textilipar egyik alapanyaga, ruhab�l�sk�nt �s takar�khoz haszn�lj�k.

A Norv�gia d�li r�sz�n tal�lhat� k�t fjord a leghosszabb �s legm�lyebb fjordok k�z� tartozik, meredek sziklafalaik 1400 m�ter magasra emelkednek, viz�k el�ri az 500 m�teres m�lys�get. A d�lebbre fekv� Nærøy-fjord 100 kilom�terre ny�lik be a sz�razf�ldbe �s viszonylag lapos tetej� hegyek veszik k�r�l glaci�lis tavakkal �s egy fenns�ki gleccserrel. A 60 kilom�ter hossz� Geiranger-fjord alpesi jelleg� hegyek k�z�tt fekszik, a r�gi�hoz tartoz� Torvløysa-hegys�g 1850 m�ter magas, altalaja folyamatosan fagyott. Mindk�t fjordnak a sz�razf�ld belsej�ben l�v� r�sze a m�lyebb, �sszek�ttet�sben �llnak a ny�lt tengerrel, �s a j�gkorszak v�g�n megemelked� tengerszint miatt v�zzel t�lt�dtek fel. A partvonallal p�rhuzamosan futnak majd beleolvadnak egy m�sik fjordrendszerbe. Jellegzetes cikkcakkos form�juk annak k�sz�nhet�, hogy t�r�sz�n�kra mer�legesen alakultak ki. Ezeket a cikkcakkokat f�gg�v�lgyek alkotj�k, medr�k 300-500 m�terrel h�z�dnak a tengerszint alatt. A fjordok 1-2 kilom�ter sz�lesek, az oldalukon l�that� v�zes�seket a k�zeli hegyekb�l al�z�dul� foly�k vize t�pl�lja. A ter�letre egyar�nt jellemz� a lombhullat� �s a t�level� erd�, az emberi jelenl�tre elhagyott nom�d t�borhelyek maradv�nyai utalnak.

Struve Geodetic Arc-fr.svg A 19. sz�zadra a h�romsz�gel�ses m�dszer m�dszer m�r el�rte azt a fejletts�gi szintet, hogy rendszeresen alkalmazt�k a f�ldm�r�sekn�l. Friedrich Georg Wilhelm von Struve n�met csillag�sz eld�nt�tte, hogy ezzel a m�dszerrel pontosan meghat�rozza a F�ld form�j�t �s nagys�g�t. A m�r�seket �gynevezett h�romsz�gel�si technik�val, m�r�pontok �ltal meghat�rozott h�romsz�gh�l�zat seg�ts�g�vel v�gezt�k. A munk�t 1816-ban kezdt�k el �s majdnem negyven �vvel k�s�bb 1855-ben fejezt�k be. A c�l a tartui meridi�n, a Tartu v�ros�n �thalad� hossz�s�gi k�r pontos megm�r�se volt. A t�z orsz�gon (Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Oroszorsz�g, �sztorsz�g, Lettorsz�g, Litv�nia, Feh�roroszorsz�g, Ukrajna, Moldovai K�zt�rsas�g) �thalad� f�ldm�r� vonal a Jeges-tengert�l a Fekete-tengerig h�z�dik, hossza 2820 kilom�ter, 258 h�romsz�gb�l �s 265 fels�rend� �s 60 als�rend� pontb�l �ll. A telep�tett m�r�si pontokb�l napjainkra 34 maradt meg.

Sørlandet ('d�li f�ld') D�l-Norv�gia Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 n�gyzetkilom�ter �s mind�ssze k�t megy�b�l, Vest-Agderb�l �s Aust-Agderb�l �ll. N�ha a r�gi�hoz sorolj�k az �szak-nyugatra fekb� Vestlandet r�gi�ban fekv� Rogaland, illetve az Ostlandet r�gi�i Telemark megy�k r�szeit is. Ez as r�gi� csup�n 1902 ut�nt�l l�tezik, ekkor vezette be a Sørlandet elnevez�st Vilhelm Krag. Kor�bban a ter�letet a Vestlandet r�szek�nt tartott�k sz�mon, amely nagyj�b�l egybeesik a t�rt�nelmi Agder kir�lys�g ter�let�vel. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80 sz�zal�ka tengerpart ment�n lakik: a part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek t�zdelik szeg�ly�t. Tengerparti v�rosai, nyugatr�l keletre haladva: Flekkefjord, Farsund, Mandal, Kristiansand, Lillesand, Grimstad, Arendal, Tvedestrand, Risør (tov�bbi inform�ci� a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban).

Sørlandet ('d�li f�ld') D�l-Norv�gia Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 n�gyzetkilom�ter �s mind�ssze k�t megy�b�l, Vest-Agderb�l �s Aust-Agderb�l �ll. N�ha a r�gi�hoz sorolj�k az �szak-nyugatra fekb� Vestlandet r�gi�ban fekv� Rogaland, illetve az Ostlandet r�gi�i Telemark megy�k r�szeit is. Ez as r�gi� csup�n 1902 ut�nt�l l�tezik, ekkor vezette be a Sørlandet elnevez�st Vilhelm Krag. Kor�bban a ter�letet a Vestlandet r�szek�nt tartott�k sz�mon, amely nagyj�b�l egybeesik a t�rt�nelmi Agder kir�lys�g ter�let�vel. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80 sz�zal�ka tengerpart ment�n lakik: a part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek t�zdelik szeg�ly�t. Tengerparti v�rosai, nyugatr�l keletre haladva: Flekkefjord, Farsund, Mandal, Kristiansand, Lillesand, Grimstad, Arendal, Tvedestrand, Risør (tov�bbi inform�ci� a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban).

Sørlandet ('d�li f�ld') D�l-Norv�gia Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 n�gyzetkilom�ter �s mind�ssze k�t megy�b�l, Vest-Agderb�l �s Aust-Agderb�l �ll. N�ha a r�gi�hoz sorolj�k az �szak-nyugatra fekb� Vestlandet r�gi�ban fekv� Rogaland, illetve az Ostlandet r�gi�i Telemark megy�k r�szeit is. Ez as r�gi� csup�n 1902 ut�nt�l l�tezik, ekkor vezette be a Sørlandet elnevez�st Vilhelm Krag. Kor�bban a ter�letet a Vestlandet r�szek�nt tartott�k sz�mon, amely nagyj�b�l egybeesik a t�rt�nelmi Agder kir�lys�g ter�let�vel. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80 sz�zal�ka tengerpart ment�n lakik: a part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek t�zdelik szeg�ly�t. Tengerparti v�rosai, nyugatr�l keletre haladva: Flekkefjord, Farsund, Mandal, Kristiansand, Lillesand, Grimstad, Arendal, Tvedestrand, Risør (tov�bbi inform�ci� a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban).

Sørlandet ('d�li f�ld') D�l-Norv�gia Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 n�gyzetkilom�ter �s mind�ssze k�t megy�b�l, Vest-Agderb�l �s Aust-Agderb�l �ll. N�ha a r�gi�hoz sorolj�k az �szak-nyugatra fekb� Vestlandet r�gi�ban fekv� Rogaland, illetve az Ostlandet r�gi�i Telemark megy�k r�szeit is. Ez as r�gi� csup�n 1902 ut�nt�l l�tezik, ekkor vezette be a Sørlandet elnevez�st Vilhelm Krag. Kor�bban a ter�letet a Vestlandet r�szek�nt tartott�k sz�mon, amely nagyj�b�l egybeesik a t�rt�nelmi Agder kir�lys�g ter�let�vel. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80 sz�zal�ka tengerpart ment�n lakik: a part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek t�zdelik szeg�ly�t. Tengerparti v�rosai, nyugatr�l keletre haladva: Flekkefjord, Farsund, Mandal, Kristiansand, Lillesand, Grimstad, Arendal, Tvedestrand, Risør (tov�bbi inform�ci� a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban).

Sørlandet ('d�li f�ld') D�l-Norv�gia Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 n�gyzetkilom�ter �s mind�ssze k�t megy�b�l, Vest-Agderb�l �s Aust-Agderb�l �ll. N�ha a r�gi�hoz sorolj�k az �szak-nyugatra fekb� Vestlandet r�gi�ban fekv� Rogaland, illetve az Ostlandet r�gi�i Telemark megy�k r�szeit is. Ez as r�gi� csup�n 1902 ut�nt�l l�tezik, ekkor vezette be a Sørlandet elnevez�st Vilhelm Krag. Kor�bban a ter�letet a Vestlandet r�szek�nt tartott�k sz�mon, amely nagyj�b�l egybeesik a t�rt�nelmi Agder kir�lys�g ter�let�vel. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80 sz�zal�ka tengerpart ment�n lakik: a part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek t�zdelik szeg�ly�t. Tengerparti v�rosai, nyugatr�l keletre haladva: Flekkefjord, Farsund, Mandal, Kristiansand, Lillesand, Grimstad, Arendal, Tvedestrand, Risør (tov�bbi inform�ci� a Norv�gia jelent�sebb v�rosai men�pontban).